Egy nap ezt mondta nekem egy kedves doktornő: "Ez sajnos rosszindulatú..." Valahol itt kezdődött. Talán néhol szívszorító, máshol jókedvű de mindenképp őszinte naplót olvasol most. Ez az én gyógyulásom története.
2010. november 27., szombat
azthittem
Úgy tűnik, ez álom marad.
Vagy nekem kéne kevesebbet nézegetnem :/
(Egyébként csudijó agybavágós fejfájással ébredtem, azt hiszem a mai napomat kitartóan végig fogja kísérni, de elrontani semmiképp nem tudja. Ma hajszínezés, aztán barátnőmmel bevásárlás, együtt főzés-sütés, majd futás és aztán táplálkozás! Remélem minden klasszul sikerül. Ha már haza nem tudtam menni...)
Itt még nem esett hó, de ha őszinte vagyok, még nem is nagyon várom. Essen szépen karácsonykor, akkor elnézem neki, de alapvetően nem a legnagyobb cimborám. Én a kandalló-forraltbor/forró kakaó-takaró kombinációra fogékonyabb vagyok. :) Bentről azért elnézegetem, de akkor ne akarjon senki kirobbantani onnan :D Egyébként mikor lesz már nyár..? :D
Szombat! Jó hétvégét mindenkinek!
Pussz: a Nati
2010. november 26., péntek
II.
Szóval ma éjszakára is kelleni fog szerintem a kitartás, de úgy gondolom, ez is menni fog.
Úgyhogy hajrá.
2010. november 24., szerda
re
2010. november 23., kedd
Na, egyébként fontos hírem van. Most hívtam Mónikát, az asszisztenst, hogy mi a helyzet a véreredményemmel. Annyit mondott, hogy teljesen rendben van! Ami reményeim szerint azt jelenti, hogy ránézett a fehérvérsejtemre és megállapította, hogy javult a helyzet. Ebben mondjuk egyáltalán nem vagyok biztos, lehet, hogy a 'rendben' csupán azt jelenti, hogy megvan az eredmény, ott van a gépben és rajta van minden, aminek rajta kell lennie. Párszor szívtam már meg, úgyhogy nem bízom el magam :D Annyit beszéltünk, hogy holnap reggel fel fog hívni a doktornő, hogy elmondja mi lesz. Nagyon remélem, hogy azt fogja mondani, hogy este már adhatom a feront! Lehet hülyén hangzik, hogy ilyeneket kívánok magamnak, de higgyétek el, ez fontos. És az is, hogy most már élesben is ráhangolódjak arra, hogy nem sokára dolgozni fogok, mert hiszek benne és sikerülni fog!
Holnap Dórához is megyek, most sok feladatot kaptam, de rám fér. Most pedig kipakolok, mert megérkeztem Szegedre és örülök neki, hogy jól vagyok :) Este sajnos egyedül megyek futni, de ez így mégnagyobb akaraterőt igényel, szóval valamelyest próba. Csak induljak el...! :D
Szép napot!!
2010. november 22., hétfő
A mozgásról
A mozgás annyi előnnyel jár, hogy ha az orvosok receptre tudnák felírni, nem ismernénk rá a világra, amelyben élünk - olvasható egy új tanulmányban, amely a napi testgyakorlás előnyeit összegzi.
Az angliai Norwich egyetemének kutatói 40 korábbi, 2006 és 2010 között publikált vizsgálatot elemeztek a rendszeres mozgás és a betegségek kapcsolatáról. Az eredmény megerősíti, hogy a dohányzás mellőzése után az aktív életmódnak van a legnagyobb szerepe egészségünk megőrzésében.
Mozgással a betegségek ellen
Ahhoz, hogy a mozgás előnyös hatásai igazán érvényesüljenek, legalább heti 150 percet, azaz öt napon át napi fél órát kellene könnyű sétával, kertészkedéssel, esetleg biciklizéssel töltenünk. Ha intenzívebb mozgásformát választunk (például úszás, futás, aerobic), heti három 20 perces edzés is elegendő.
Az eredmény nem marad el: csökken például a szív- és érrendszeri betegségek, köztük az agyérkatasztrófák, valamint az Alzheimer-kór és általában az időskori szellemi hanyatlás esélye. A rendszeres séta csökkenti a csontritkulás, a 2-es típusú cukorbetegség, a depresszió, az elhízás és a magas vérnyomás kialakulásának kockázatát is.
Napi fél óra mozgástól ugyancsak csökken a rák kialakulásának esélye, igaz, ezt egyelőre csak néhány daganattípus - többek között a vastagbél-, a prosztata-, a mellrák- és a méhrák - esetében igazolták. A már kialakult daganatos betegségekben a kezelés utáni kíméletes mozgás segíti a felépülést, javítja a túlélés esélyét.
Más lenne a világ, ha a mozgást lehetne receptre felírni
"A mozgás annyi előnnyel jár, hogy ha az orvosok receptre fel tudnák írni, nem ismernénk rá a világra, amelyben élünk" - olvasható az International Journal of Clinical Practice című szaklap decemberi számában közölt cikkben (a cikk szabadon elérhetőezen az oldalon).
Leslie Alford kutatásvezető szerint az átnézett vizsgálatokból egyértelműen látható: ahhoz, hogy szervezetünk optimálisan működjön, bizonyos fokú fizikai aktivitásra van szükség, amely a modern életvitel mellett sokak hétköznapjaiból hiányzik. Ha valaki a pozitív hatások eléréséhez szükséges időtartamot nem tudja mozgással tölteni, ne keseredjen el: a semminél a kevés is több, már napi 10 perc mozgás is javítja közérzetünket, növeli vitalitásunkat.
A mozgás jótékony hatását fokozza, ha nem dohányzunk, nem küzdünk túlsúllyal, és egészségesen táplálkozunk.
Ötven felett is érdemes elkezdeni
Kutatások igazolják, hogy az egészséges életmódra (napi öt adag gyümölcs vagy zöldség fogyasztása, mozgás, normál testsúly, a dohányzás mellőzése) való áttérés soha nem késő: az életmódot váltó középkorúak körében jelentősen csökken a szív- és érrendszeri betegségek előfordulása, valamint a halálozás. Azok körében, akik 50 évesen tértek át a rendszeres mozgásra, az elhalálozási statisztika 60 éves korukra már az egész életükben aktív életet élők szintjére csökkent.
A cikket az alábbi címen találja az [origo]-ban:
http://origo.hu/egeszseg/20101118-setaval-a-rak-az-alzheimerkor-a-stroke-es-a-cukorbetegseg.html
2010. november 16., kedd
azt hittem majd valami teljesen más lesz bennem az interferon szünet miatt. Igazából annyi a különbség, hogy fizikailag kevesebbet szenvedek emiatt. Nagyon könnyen letudnék róla "szokni", de nem igazán szeretnék. Bízom benne, hogy a pénteki újabb vérvétel eredménye már jobb lesz és visszakapom. Miért? Mert biztonságérzés, olyan, mintha valami vigyázna rám akkor is, amikor én elfeledkeznék róla. Egy kapaszkodó. Az pedig nem árt, amikor az ember ingatag terepen jár.
Érdekes, amikor reggel felkelek és szinte érzem a mellékhatásokat. Nem tudom, hogy a szervezetem állt-e be annyira, hogy tüneteket produkál, vagy valami ténylegesen zajlik-e benne, mindenesetre kell néhány perc mire magamhoz térek, hogy ezt most nem is érezhetem így, hiszen nem szúrtam magam előző este.
Egyébként jól vagyok, híztam pár kilót, amire a doktornénim azt mondta, hogy örül neki. Ha ez azt jelentette volna, hogy rendben vannak az eredményeim, akkor még énis tudnék neki örülni, de ez így egy átverés volt. Amikor már azt éreztem, hogy innentől majd minden simán megy, beállt a fehérvérsejt, no para, akkor üt be egy ilyen eredmény... Nem örülök neki. Azt hittem, hogy rossz eredmény=rossz közérzet. Hogy ha nagyon lent van, akkor fogyok, ha meg jobb a helyzet, akkor jön vissza pár kiló. Nemtudom... Érdekes.
Találkoztam sorstárssal, levelezek egy másikkal, sokan vagyunk és azonos dolgokon megyünk keresztül. Jó azt érezni, hogy van más is, aki ezekkel a problémákkal küzd, hogy vannak mások is, akik azt érzik, amit mondjuk én. Vagy én azt, amit ők. Kitartást nektek, nekünk.
Szóval, pénteken újra vérvétel és kiderül, visszakapom-e az interferont. Szeretném, akármennyire kínoz vagy kellemetlen néha. Szeretném addig kapni, ameddig lehetséges. Drukkoljatok.
Köszi.
Nati