Sziasztok,
tegnap az interneten nézelődve bukkantam a hírre, hogy Anastacia-nak kiújult a mellrákja.
Annyit "kell" tudni az amerikai énekesnőről, hogy 2OO3-ban fordult sebészhez, amikor is mellkisebbítő műtétet szeretett volna végrehajtattni, mert nagy keblei erősen zavarták. Az ilyenkor felmerülő egyik rutinvizsgálat alkalmával (ami egy mammográfiás vizsgálat volt) derült ki, hogy egy daganat van a mellében, amit aztán azonnal el is távolítottak és megkezdték Anastacia sugárterápiás kezelését.
A betegségből siekeresen felépült, majd folytatta meglehetősen sikeres énekesnői tevékenységét.
Egészen mostanáig, amikor is kiderrült, hogy a rák újra megtámadta a szervezetét, emiatt újra kezelésre szorul a művésznő. Lemondta európai turnéját és minden bizonnyal újra a betegség legyőzésére fog koncentrálni.
~ Először is, ha lehet így erőt és kitartást küldeni, akkor fogadja ezt az éteren át. ~
Másodszor is, igen, ez a valóság. Eltelt több, mint tíz év, valószínűleg már csak a rémálmaiban tért vissza a rák fenyegető érzése, mintsemhogy ezzel foglalkozzon napi szinten, hiszen elég idő telt el ahhoz, hogy az ember fellélegezzen és azt mondhassa: talán megszabadultam tőle, örökre.
Sajnos ez nincs mindig így. Vannak már különböző statisztikák arra, hogy melyik rák milyen eséllyel tér vissza, a mellrák pedig ebben elég speciálisnak tűnik, egy cikk szerint minden 5. nőnél kiújul.
Forrás: http://www.vital.hu/mellrak-kiujulasa
De mi a helyzet a (minket érintő) melanomával?
Rövid kutatást végeztem és találtam néhány érdekes és hasznos cikket, amiket meg is mutatok, majd összefoglalom az olvasottakat.
- Egy nagyon fontos kérdésre ad választ dr. Horváth Béla, a Melanomamobil vezető orvosa:
http://www.melanomablog.hu/2008/11/01/egy_lenyeges_kerdes/
- Egy másik rövidebb cikk a kiújulásról:
http://www.informed.hu/betegsegek/betegsegek_reszletesen/skin/cancer/melanoma:-gyakran-kiujul-74076.html
Lehet még kutatni, keresgélni az interneten, a legszéleskörűbb információkat persze a külföldi lapokból, kutatásokból tudnánk összeszedni, de ilyesmire majd akkor szánom magam, ha fizetnek is érte esetleg :)
Összességében annyi mondható el, hogy akinek a melanomája nem képzett áttétet (értem itt azalatt, hogy rákos sejteket találtak valamelyik nyirokcsomójában), annak (ahogy eddig is tudtuk) jóval kedvezőbbek a kilátásai, nyilván abból a szempontból, hogy "meggyógyul-e" vagy hogy milyen eséllyel támadja meg újra a betegség x idő elteltével. Akinek komolyabb volt a problémája (jelentkezem), annak nagyobb az esélye, hogy visszatér. A miértekre kapunk választ a cikkben, számadatokat is, de nem terhelnék ezekkel senkit különösebben, másrészt ami engem illet, úgy vagyok ezekkel a számokkal, hogy nem ez alapján fogok jobban vagy kevésbé rettegni a betegségtől. Lehet tőle tartani és szerintem nem is szabad teljes mértékben elfelejteni, mert sosem lehet tudni... Tudjátok, hogy szerintem az életmód nagyban befolyásolja a betegségek kialalulását. Nem szeretnék erről megint kiselőadást tartani, aki olvassa a bejegyzéseimet, tudja, hogy mit gondolok erről. A mai írás csak azért született, hogy ne feledkezzünk meg néhány fontos dologról:
- A megelőzésről. Életeket menthet, például a sajátodat is. De nem árt, ha azoknak is felhívod erre a figyelmét, akiket szeretsz.
- Az önvizsgálatról. Nem olyan nagy fáradtság időnként átnyomkodni a nyirokcsomóidat, átnézegetni az anyajegyeidet vagy ha másfajta komoly panaszod van, akkor annak utánanézni, megkérdezni tapasztaltabbat és persze ellátogatni az orvoshoz.
- Rendszeres orvosi kontrollról. Remélem senki nem gondolkodik úgy, hogy ha megbírkózik a melanomával, onnantól kezdve felmentése van a kontrollok alól. Meg sem kell említenem, hogy miért fontos, hiszen józan ésszel mindenki fel tudja fogni, hogy mi értelme van annak, ha rendszeresen ellenőriznek minket a szakemberek - hiszen ki látja a háta közepét például?
- Önkontrollról. Ezalatt azt értem, hogy ha a betegségem előtt minden másnap délután a szoliban napoztattam a testem, akkor nyilván azután nem fogom. És figyelni fogok magamra, a hedonikus életmódomra, a megzabolázhatatlan pszichológiai kicsapongásaimra és változtatok. Lehet, hogy másfajta életet kell élnem, mint előtte, de ezt nem másért, kizárólag magamért teszem. Saját magam ura vagyok, képes vagyok bizonyos szükséges kontroll alatt tartani az életem folyását. Kizárólag pozitív szempontból és ez nem azt jelenti, hogy ne lehetnék spontán, játékos, kalandvágyó. Csak egyszerűen figyelek magamra, a testemre, a lelkemre és figyelembe veszem a jelzéseket, kívánságokat. Képes vagyok lemondani és az új felé nyitni, ha az építő és gyarapító jelleggel bír az életemben. Kiiktatom a szótárból a "nekem mindegy" (mert úgysem vagyok fontos/nem számít a véleményem, stb.) jellegű lehetőségeket és elkezdem figyelembe venni a saját érdekeim. Mindez érvényes azokra is, akik gyógyulni és azokra is, akik megelőzni szeretnék a problémát. Bár minden élet egyedi és sajátos, vannak bizonyos minták, amik pozitív erővel bírnak, ezáltal belülről építenek minket, aminek mint tudjuk testi pozitív hatása is van. Nem lényegtelen a magammal való foglalkozás és annak megfogalmazása, hogy ki voltam, ki vagyok és ki szeretnék lenni.
Erőt és egészséget kívánok mindenkinek, aki a kezébe igyekszik venni az "erőt" és a saját javára fordítani. Aztán ne felejtsük el megosztani az örömöt, hisz azzal nem lesz kevesebb, ha másoknak is adunk belőle :)
Üdv.: Nati
