Csendben lenni

Egy keveset fogok most arról írni, hogy mi az, ami annyira hiányzik nekem a rohanó mindennapokból és minden pillanatban, amikor önmagam szeretnék lenni csak egyetlen válasz van arra, hogy hogyan valósíthatnám ezt meg, ez pedig a "csendben levés" vagy másnéven a meditáció.

Írtam már arról, amikor annak idején elkezdtem a pszichológusommal és valószínűleg arról is, hogy milyen pozitív tapasztalatokat szereztem ezzel kapcsolatban. Egészen máshogy láttam a világot, színesebben, békésebben, de a legfontosabb, hogy saját gondolataim, mondanivalóm is sokkal letisztultabb és tartalmasabbá vált, mint azelőtt. Nagyon tudom, hogy mennyire lehetetlennek tűnik napi 1O-2O percet rászánnia az embernek a napjából, hogy megteremtse a megfelelő környezetet és csak a csendre figyeljen. Nekem nem megy már elég rég óta, de a lelkem mindig vágyakozik az eltűnt állapot után. Élethelyzetemből fakadóan most muszáj újra a módszerhez nyúlnom és beépítenem valahogy, bárhogy a mindennapjaimba, különben végleg elveszek, elúszok az árral. Márpedig nem ez a célom, hanem hogy határozottan tudjam, hogy ki vagyok, hol vagyok, mik a céljaim és mit miért teszek. 

Gondoltam rá, hogy kitalálok magamnak egy minimum 2 hetes "programot", miszerint minden nap minimum 5 percet ülnöm kell és befelé figyelnem. 2 hét elég arra, hogy egy új tevékenység, amibe belekezdünk lassan szokássá váljon és már hiányozzon, ha valami oknál fogva abbahagyjuk. Tekintve, hogy én is elég rohanó életmódot élek, reggel kelés, munka, munka, munka, bevásárlás, lakás, Kedves, persze az utolsó lenne saját magam akire időt szánnék, pedig párkapcsolati és értelmes élet szempontjából is ennek kéne az első helyeken szerepelnie. Sajnálom az időt elvenni a Kedvesemtől vagy vagy bármi mástól, ami kikapcsol vagy segít a pihenésben. Leggyakrabban mindketten olyan fáradtak vagyunk, hogy zuhany és vacsora után egyből az ágyba dőlünk be és alszunk el. 

Fogalmam sincs egyelőre, hogy hogyan fogom tartani magam az elhatározásomhoz, de muszáj leszek. Nem bírok tovább a felszínen úszkálni és várni a csodát. Az egészségem, a lelkem és a gondolkodásom szempontjából is esszenciális, hogy újra megpróbáljam. 

Ha valaki esetleg kedvet kapott, az alábbi videóban rövid betekintést nyerhet arról, hogyan lehet ezt elkezdeni.

Egy viszonylag lényegretörő és hasznos útmutató annak, aki szeretne elkezdeni "csendben lenni" vagy ha úgy tetszik, meditálni. Én nem pont így csinálom, de teljesen használhatónak tartom azt, ahogyan ő mutatja. A lényeg, hogy törekedjünk arra, hogy lecsendesítsük magunkat és ezt egy-egy újabb meditáció alkalmával hosszabbra és hosszabbra nyújtani. Furcsa, különleges és felemelő állapotokat fogunk megtapasztalni, ahogy haladunk az úton. 
Én azt gondolom, azt tapasztaltam, hogy ez az állapot rendkívül pihentető, egészséges és olyan élményeket segít megtapasztalni, amit sem pénzzel, sem más egyéb képességgel nem érhetnénk el. 

Let's try to meditate!


(Kedvenc rövid-meditációs zeném, ami instant módon segít ellazulnom és összpontosítanom. Próbáld ki, nem kell rögtön csodát várni, csak lazíts... Lehetőség szerint fülhallgatóval ajánlom. Ha valaki szeretné írok részletesebb útmutatót is arról, én hogyan csinálom, mire figyelek és mit tapasztalok, amikor már az ideális állapot közelében járok.)

Szép napot és sikeres befelé-figyelést kívánok!