Egy nap ezt mondta nekem egy kedves doktornő: "Ez sajnos rosszindulatú..."
Valahol itt kezdődött.
Talán néhol szívszorító, máshol jókedvű de mindenképp őszinte naplót olvasol most.
Ez az én gyógyulásom története.
2010. június 20., vasárnap
:S
Drukkoljatok holnap, mert megyünk Kiskunhalasra a bizottság elé, hogy elbírálják, megkapom-e azt a bizonyos járadékot... Kicsit félek tőlük.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése