2010. augusztus 3., kedd

csoki&bor


Leültem másfél deci hazai vörösborral és két kocka 70%-os étcsokival. Ők meg én. Mindkettőről egyre többször olvasom, hogy kis mértékben egészségesek.

Csoda!!!, hogy ezt kivételesen most tudom tudatosan csinálni. Borból egyébként sem kívánnék többet, általában még ennyit sem, de persze közben már jól esik. Az étcsokit meg alkalmanként megkívánom aztán sokáig nem. De most, hogy ódákat zengenek a kicsi csoki, kicsi bor alkalmazásáról, felbátorodtam. Ha ez tényleg olyan egészséges, ahogy mondják, hát akkor összecsapom a tenyereim és örülök a magam módján, hogy végre 2 apró dolog az életben, ami kivételesen meg van engedve. A szex után.


Az a bizonyos tudatosság, amit annyira hiányoltam már az életemből, észrevétlen kezd megállapodni az agyamban. Amolyan erőlködés és ráfeszülés nélkül. Ez részben köszönhető annak, hogy úgy érzem, a kilók vissza kívánkoznak térni a testrészeimre. A mérleg szerint kettőnek már sikerült, a többit nem igazán szeretnék megvárni. Egy hónapja még annyit és akkor ettem, amikor csak akartam, mert "az interferon miatt úgysem látszik meg". Jah, csak éppen vagyok abban a szerencsés helyzetben, hogy a testem látszólag elfogadta az interferont és a mellékhatásokat szinte nem is érzem, tehát elvileg optimálisak az értékek és nem gyötrődik annyira a szervezetem. Talán emiatt, talán valami más miatt kezdek el szaporodni a dekák és célozták meg a hasam-combom-fenekem. És itt szeretnék megállni, köszönöm a bizonyítékot, hogy újra tudnék annyi lenni, mint tavaly nyáron, de nem szeretnék. Tudom, hogy külső szemmel úgy tűnt, sokat fogytam, de nekem nem igazán tűnt fel, csak annyi, hogy nem feszülnek rajtam annyira a ruhák és a hugom nadrágjában kell járnom, mert a sajátom nagy. Viszont már a hugom nadrágja szorít, a saját régiek meg... Elkoptak, nem divatosak, satöbbi. Mindegy.

Mindennek a sok felesleges mondatnak annyi a lényege, hogy tartok tőle, simán visszaugranak a kilók és csalódnom kell magamban, hogy nem tudtam odafigyelni és nem tudtam megtartani azt, amit megszerettem volna. Ezért most igyekszem tényleg a testemre hallgatni és figyelni, mikor vagyok igazán éhes és mikor csak felesleges nassokra áhítozom. Kivéve, amikor nem.

Ennyit a csokiról meg a borról és csak reménykedem, hogy olyan kutatást nem hoznak ki, hogy bocs, tévedtünk, igazából tök káros, ha valaki minden nap megiszik másfél deci alkoholt, ezzel cseszi tönkre a máját meg az agyát és egyébként is alkoholfüggő lesz, szóval bocsi srácok, ezt elkúrtuk... Esetleg egy olyan is kijöhet, hogy a 70%-os csokiban rengeteg a koffein és ez senkinek nem hasznos, főleg nem az, hogy az ember minden nap fogyasszon belőle. Meg hát, egyébként is, hizlal.
Szóval abban a reményben, hogy így (is) próbálok tenni az egészségemért, én maradok annál a hitnél, hogy nekem ez jó.

Ti elhiszitek ezeket és figyeltek rájuk, vagy úgyis mindenki hazudik és csak több csokit meg bort meg akármit akarnak így eladni..?


1 megjegyzés:

  1. Én mostanság sok okos dolgot olvasok, de csak úgy mondom rá, hogy igen, ez NEKEM jó, ha kipróbáltam és tényleg az! Az, hogy más mit mond, kit érdekel?

    Ha kipróbáltad és tényleg úgy érzed, hogy jól esik neked az a kis bor meg csoki, akkor igyad és egyed nyugodtan!

    De nekem pl. a napi borral, bár már nagyon nagyon régóta tudják az orvosok, hogy tényleg egészséges, a vérre nagyon jótékonyan hat, és ezt tudom, de én nem tudnám meginni. Ha csak egy pohárkával kellene innom bort, aminek még nincs igazi hatása olyan téren, hogy kicsit becsípjek tőle, akkor nem iszom meg, mert úgy zavar a szám íze. Én erre a dologra különösen érzékeny vagyok pl., a szám ízére. Pl. a cigire szerintem simán rá tudtam volna szokni sokszor, de annyira zavar, ha nappal elszívok egyet és még fogmosás után is érzem a számban az ízét, hogy inkább nem, pedig néha csak a mozdulat viszont jól esne. De a rossz szájíz utálata erősebb, mint a mozdulat ereje. Így nem jó üzlet. :) Persze ez tudom, hogy nem egészséges, de szervezete válogatja, ki hogy bírja, van aki 100 évig is elél kemény dohányosan, mást meg 50 évesen elvisz az infarktus vagy a tüdőrák, van olyan tüdőrákos, aki meg életében egy szálat nem szívott el, stb. Szerintem minden ilyesmivel így van. Meg lehet, nem mérgezőbb, mint az a sok sz@r E-betűs adalékanyag, amit a kajákba raknak a gyártók, lehet sok orvos ezért is tesz rá és dohányzik.

    De a hit nagyon fontos, ha elhiszed, hogy használ a bor neked, meg esetleg el is képzeled, ahogy éppen segíti a vérsejtek képződését, úgy vizuálisan a magad kis módján elképzeled, a keserű csoki meg védi a szívedet, vagy nem is tudom, milyen hatása van pontosan, akkor az szerintem tökjó.

    Vagy a mozgás. Nekem hiába ajánlja valaki a mélyizomtornát, a Callanaticset, hülyét kapok, hogy egyszerre kell figyelni a légzésre, a testtartásra, az izmok feszítettségére, a testhelyzetre. Van, aki meg imádja! Én nem, ezért futok. Sokan meg azt nem szeretik, vagy épp fáj a térdük tőle, vagy utálják a kardio edzést. Nekem sose fájt! És azt is szeretem, hogy "a láb mindig kéznél van".

    Igyad a bort, egyed a csocsit, ha jól esik :)

    Puszi!

    VálaszTörlés