2010. augusztus 31., kedd

>Sziasztok,

most kaptam a hírt, hogy a nagybátyám meghalt. Egy ideje küzdött már a rákkal, ha jól tudom, a gégéjét támadta meg, majd megműtötték, aztán szondán keresztül táplálta magát. Az orvosok mondták neki, hogy amit megtehettek, megtettek, a többi nem rajtuk múlik. Miután ezt elmondták neki, eléggé összeomlott.
A történethez hozzátartozik, hogy hosszú évekig az alkohol bódulatába menekült a problémák elől. A felesége még elég rég halt meg tüdőrákban, a két gyermeke annak érdekében, hogy viszonylag normális életet tudjanak élni, elfordult tőle. Néha azért meglátogatták, hozták az unokákat, foglalkoztak vele.
Számomra egy érdekes egyéniség volt az Albert, főleg ha azokra az ünneplésekre gondolok, amikor Apu citerázott, ő gitározott a másik nagybátyám meg köcsögdudázott. Jó kis banda volt, iszonyat hangulatot tudtak csinálni. Nekem nagyon tetszettek mindig is a gitárjai, jól tudott játszani rajtuk, hangulatos volt az egész. Amolyan örömzene.
Párszor kölcsön is kértem a gitárját, még amikor elkezdtem tanulgatni zenélni, na azon aztán igaziak voltak az akkordok.

Mivel velünk szemben lakik/lakott, ezért most élesben látom, hogy nemrég megérkezett az orvos, aki majd megállapítja, hogy mi a helyzet. (...) Most pedig elment.

Rohadtul szar érzés van ilyenkor az emberben, felfogni, megérteni, elfogadni a halált...

Rohadt rák. Rohadt lemondás és rohadt elmúlás. Annyira nehéz... :(


Összepakolok, mert nem sokára indulok vissza Szegedre. Holnap reggel megint megyek a Bizottság elé, akik majd megállapítják mennyire vagyok nyomi. Ez már a fellebbezés utáni procedúra lesz, túl sok esélyt nem adok a dolognak, de mindenképp odamegyek, megpróbálom, lesz ami lesz.

Csütörtökön találkozok Cs.-val, a Kissrác anyjával (és lehet a Kissráccal is) az ovi előtt, odaadja a maradék tartozását és megbeszéljük, hogyan tovább, kell-e vigyázni rá (azt mondta nagyon kellenék, csak a rohadt pénz...), ilyesmiket.
Pénteken vérvétel, mert jövő héten kontroll és ha jól sejtem lassan mehetek megint arra a sok és kellemetlen vizsgálatra. Nem akarom :( Félek, hogy találnak valamit. De ezen majd igyekszem dolgozni és nem zakatolni rajta. A következő napokban ismét visszaállok a helyes kajálásra és ha lesz idő mozogni is fogok. Jó lenne, ha jó lenne a véreredményem, mindig annyira necces a fehérvérsejtszámom :S

Indulok, szép hetet mindenkinek, itt éppen esik az eső és szürkeség van, úgy tűnik közeleg az ősz.

Puszi: Nati

3 megjegyzés: