Testileg-lelkileg nem lesz egészséges soha senki úgy, ha nem vállalja az elfojtott, meg nem élt érzéseinek az átélését, és ha ezeken nem változtat. Átélni és kimondani - persze egy adott pillanatban. Azután elfogadni és változtatni. Soha senki nem lesz kiegyensúlyozott és boldog, ha ezt nem képes megtenni. Ellenkező esetben csak vergődni fog félelmeinek a csapdájában, egészen a haláláig. | ||
(Csernus Imre) |
Egy nap ezt mondta nekem egy kedves doktornő: "Ez sajnos rosszindulatú..." Valahol itt kezdődött. Talán néhol szívszorító, máshol jókedvű de mindenképp őszinte naplót olvasol most. Ez az én gyógyulásom története.
2010. február 20., szombat
Fontos.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Ez igaz, én is ezzel küzdök pillanatnyilag...
VálaszTörlés